2008. október 29., szerda

2008. október 28., kedd

Hírszerző: Itt a csomag: befagyasztják a béreket, limitálják a 13. havi nyugdíjakat

"A kormány - a szociális kiadásokat sokalló és az állam működését drágálló kritikáknak megfelelően - a közszférában dolgozók bérének befagyasztásában, 13. havi fizetésük elvonásában, valamint a 13. havi nyugdíj értéklimithez és korhatárhoz kötésében látja a megoldást."

A gondolkodási idő, társadalmi vita ideje: 24 óra. Az IMF-fel szerdán délután írjuk alá a szerződést.

Ez az idő még csak arra sem elég, hogy a javaslat logikáján belül megvitassák a hangsúlyokat, arra pedig még kevésbé, hogy a kérdés logikáját bárki megkérdőjelezze. Nincs idő megkérdezni például Joseph Stiglitz-et, aki a kérdés szakértője, és alternatív fejese. Semmire sincs idő. AZ IMF lenyomja a torkunkon. A kormány úgy érzi, hogy most már nem kell nagy erővel szembemenni, és elszántad halad előre. Az SZDSZ és az MDF támogatni fogják.

A rendszer, amely épp bukásban van, odacsap még egyet az országnak. Az alternatív erők nem tudnak felmutatni olyan gyors reagálást és erőt, amivel szembehelyezkednének az ilyen jelenségekkel. Az a feladatunk, hogy ezen változtassunk.

A Védegylet a mai napon a honlapján más érdekes anyagokkal egyetemben közzétette Evo Morales javaslatait az élelmiszer-válságról és a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) jövőjéről. Van alternatíva, és most elszántan fel kell építeni az őket képviselő társadalmi erőt.

2008. október 27., hétfő

Minden figyelmet a valutaalapra!

Az IMF, azaz a nemzetkozi valutaalap minden idők egyik legnagyobb segélyét adja az országnak. Hogy mit kérnek cserébe? Jelenleg még nem tudjuk.

Dominique Strauss-Kahn az IMF washingtoni székhelyén, helyi idő szerint vasárnap nyilvánosságra hozott közleményében tudatta: a valutaalap - szorosan egyeztetve az Európai Unióval - átfogó megállapodásra jutott Magyarországgal olyan lépések egész soráról, amelyek erősítik a magyar gazdaság rövid távú stabilitását, és javítják hosszú távú növekedési potenciálját. A program biztosítani fogja a költségvetés fenntarthatóságát, és erősíteni fogja a pénzügyi szektort. Az IMF-vezető hozzátette, hogy az említett lépések támogatása érdekében a következő napokban - a program végleges formába öntése után - jelentős pénzügyi csomagot jelentenek be Magyarország javára.

Vesd össze:

(2oo4-ből) A Nobel-díjas közgazdász, Joseph E. Stiglitz tavaly magyar fordításban A globalizáció és visszásságai címmel megjelent könyvének főbb gondolatait foglalta össze budapesti előadásában... A professzor nem is annyira a globalizáció folyamatát, hanem a szerkezetét kritizálta.

A nemzetközi intézmények – és legfőképpen a Stiglitz által támadott Nemzetközi Valutaalap (IMF) – a globalizáció bűvszava mögé bújva igen egyszerű és a fejlődő országokban már elvetett közgazdasági elméletek alapján legtöbbször hibásan várják el a fejlődő országoktól, hogy építsék le vámjaikat, liberalizálják tőkepiacaikat, és mindenekelőtt privatizációval tegyék hozzáférhetővé a külföldi tőke számára az ország gazdaságát. A nemzetközi szervezeteknek nemcsak közgazdasági szűklátókörűségük róható fel – nem veszik figyelembe, hogy a piacok nem tökéletesek, ugyanúgy, ahogy nem racionálisan döntenek a gazdaság szereplői teljes informáltság alapján –, de mostani felépítésükkel a demokrácia eszméjén is csorbát ejtenek. A szervezetek vezetői politikai, hatalmi játszmák során kerülnek kiválasztásra, a világ népességének csak elenyészően kis részét képviselik, miközben a fejlett világ iparosainak gazdasági lobbija rendkívüli hatást képes kifejteni rájuk.

Mindent figyelmet a valutaalapra!

2008. október 25., szombat

Vegyes hírek

Az elmúlt napokban az Európai Humanista Fórumon voltam, Milánóban. Ezért a csend.

Közben véglegessé vált, hogy lesz népszavazás Bolíviában az új alkotmányról. Annak, aki bele szeretne mélyedni a bolíviai folyamatokba, javasolom az imént linkelt cikk mellet a Humanista Mozgalom bolíviai minisiteját is, magyar nyelven.

Örömmel látom, hogy az USA-ban Obama továbbra is vezet. Videóikon Chomsky és Howard Zinn is illúziók nélküli Obama-szavazatot ajánlanak.

Szalai Erzsébet az új Eszméletben (nincs link, meg kell venni a folyóiratot) ír a civilekről: Visszavágó múlt és megosztó jövő – Fiatal baloldali-, zöld- és szélsőjobboldali aktivisták a mai Magyarországon: „A 2007 és 2008 között elvégzett empirikus kutatást összefoglaló írás a különösen Budapest és vonzáskörzete körében élő, és valamely politikai cél köré szerveződő civil szervezetben (baloldali és/vagy zöld, illetve szélsőjobboldali) részt vevő fiatal felnőttek habitusait, szocializációs útjait mutatja be. Még nem olvastam a cikket, de Szalai "Az újkapitalizmus - és ami utána jöhet..." könyve kiváló, érdemes keresni a könyvesboltokban.

Közben gyarapodnak a magyar nyelven is hozzáférhető, gazdasági válsággal foglalkozó kritikai szemléletű cikkek. Indymédia, Népszabadság.

2008. október 15., szerda

A szakszervezetek "pürhoszi vesztesége"

Tegnap közzétett az Alkotmánybíróság (AB) egy döntést, amely látszólag hátrányos a szakszervezetekre nézve. Az AB lényegében azt mondta ki, hogy jogellenesek azok a jogszabályok, amelyek a szakszervezeteknek egyetértési jogot adnak bizonyos jogszabályok meghozatalakor, így például a minimálbér megállapításakor. Az egyetértési jog azt jelenti, hogy egyfajta vétójoguk van a jogszabályok meghozatalánál. Ez az AB szerint egyfajta történyhozási jogkör, márpedig:

"Az Alkotmány nem ad arra felhatalmazást, hogy a benne felsorolt szerveken kívül mások is jogszabályt (mindenkire nézve kötelező normákat) alkossanak. Emiatt a két törvényben szabályozott egyetértési jog az Alkotmánynak az egyes jogszabályok megalkotására vonatkozó szabályaival és a jogállamisággal is ellentétes.


Úgy tűnik tehát, hogy a szakszervezetek ezzel veszítettek: már nem kötelező figyelembevenni azt, amit mondanak. Másrészt viszont nyerhetnek is vele. Kikerülhetnek abból e megalázó, érdekképviseletekre elméletileg és elvileg nem jellemző helyzetre, hogy például a minimálbér mindenkori mértékéért a felelősség részben rájuk hárul. Ezáltal egy puffert képeznek a kormány felé: a kormány mutogathat az Országos Erdekegyeztető Tanácsra (kormány-munkáltatók-szakszervezetek), hogy ők ezt közösen hozták.

Most helyreállhat az a rend, ahol a szakszervezetek harcolnak a magasabb bérért, a döntési felelősség pedig a kormányt terheli - mert valóban ők rendelkeznek rendes népi felhatalmazással, olyan, amilyen (akkor is, ha az közvetett, hisz a nép parlamentet választ, a parlament kormányfőt, a kormányfő pedig kormánytagokat). legyünk optimisták, és reméljünk harcosabb szakszervezeteket, akiknek nem az a dolguk, hogy a kormánnyal együtt osztogassanak és szorozzanak és mindent figyelembe vegyenek, hanem az, hogy azt kiharcolják, ami a munkavállalónak, a munkásnak a legjobb. Szükség van ilyen szervezetekre, pláne akkor, amikor a másik fél, a tőke ilyen ultrahatékonyan érvényesíti az érdekeit.

Mindezt egy szakszervezeti szaki barátom magyarázta el.

2008. október 13., hétfő

Obamánia


Rákattantam az Obama-McCain meccsre.

Illúziók nélkül, de nagyon szurkolok Obamának. Van valami alapvetően helyes abban, hogy a republikánusok, Bushék most nagyot veszítsenek. Persze nem kell sokáig keresni azokat a kritikákat, mint pl Chomsky-é, aki szerint amerikában úgyis lényegében egy párt van, a business-párt. Annak pedig két szárnya van, a republikánus, és a demokrata. Chomsky rámutat arra a Znet-en, hogy édeskeveset lehet tudni arról, hogy Barack Obama valójában mit is fog csinálni. De annyi mégiscsak feltételezhető, hogy a szélsőjobboldali Bush-McCain-Palin változathoz képest középre fog tolódni a politika. (Reméljük John Pilger megfigyelése sem bizonyul próféciának, miszerint a demokraták több háborút indítottak az életében, mint a republikánusok.)


Érdekes megjegyezni, hogy sok balos-demokrata ember szerint Obama még annál is jobb, amit elmond. Szokatlan hozzáállás a rendszerkritikus közegtől, de reméljük, megalapozott! Szerintük Obama a kampányban középre tolódik. Obama szerintük azért nem beszél a szegényekről, mert arról az afrikai-amerikaiakra asszociálnak az emberek, és egyből elképzelik, hogy ez a fekete elnök lenyúlja a fehérek pénzét a feketék javára. Azért beszél olyan agresszívan az afganisztáni háborúról, hogy ne tűnjön gyengének, amikor iraki kivonulást javasol (nem javasol teljes kivonulást, csak a harcoló csapatok fokozatos kivonását).

Végős soron ez a választás egy globális méretű show és meccs. Obama hadseregéről Gyűrűk Urát lehetne forgatni. Egy hónap alatt képes százmillió dollárt begyűjteni, méghozzá döntően kis adományokból. Iszonyatos fizetett és önkéntes apparátusa van. Wisconsinban 420 hatfős csapata dolgozik, az önkéntesek heti tíz vagy több órát dolgoznak. És ez csak egy állam. Ehhez, az Obama kampányba bekapcsolódó, és azt támogató milliók politikai ébredéséhez kapcsolódik egy másik remény is. Miszerint ezen emberek egy része később is folytatni fogja azt a politikát, amire Obama most buzdít: legalább annyit, hogy nagyobb társadalmi igazságosság és a béke mellett állnak ki. Nem világforradalom, de üdvözlendő trend. Ezekre alapozza pl Michael Moore filmrendező is a támogatását. Ezekért is támogatja őt - nem kevés belső vita után - az új-humanizmus Észak-Amerikai szóvivője, Chris Wells is.

Szóval valahol az infotainment, a fenntartásokkal kezelt remények, és Martin Luther King álmának kiteljesedése miatt figyelem folyamatosan az amerikai választásokat. Örülök Obama vezetésének, és remélem, hogy november 4-én lesz okunk arra, hogy Kinget bömböltessünk a Szabadság téren.

2008. október 12., vasárnap

Susan George megoldási javaslata

Susan George, a francia ATTAC alelnöke nemrég a Schumacher College-ban tartott előadást a szociális, gazdasági, és ökológiai válságról.

Leszögezi, hogy ellentétben a neoliberális felfogással, amely gyakorlatilag tagadja az összefüggő társadalom létét, a piac láthatatlan és jótékony kezére bízza a jövő alakulását, a világot az jellemzi, hogy "minden kapcsolatban van mindennel". Kifejti, hogy a fenti három krízis is összefüg egymással.

Megoldásként egy új, ökológiai keynesiánizmust javasol: az állam által pénzelt óriási beruházások sorát, amelyek megváltoztatnák a jelenlegi fenntarthatatlan struktúrákat, továbbá munkahelyek sorát hozná létre. Megadóztatná a pénzügyi tranzakciókat a Tobin adó nyomán. Egyfajta kiegyezést javasol a gazdasági elitnek: nem utolsósorban arra épít, hogy a Föld megmentése még az ő érdekükben is van. Egy új mitosz/paradigma/narratíva felállítását javasolja: az emberiség összefogása a bolygó megmentéséért.

A 16 oldalas előadás ennél persze sokkal részletesebb. Mindazoknak ajánlom, akik továbbra is azt hiszik, hogy nincsenek megoldási javaslatok. Vannak, és ez az egyik. Izgalmas benne a válság elemzése, és maga a javaslat is.
Susan George: Transforming the Global Economy: Solutions for a Sustainable World

2008. október 11., szombat

TGM - Golyózáporban a magyar kisebbségek

Nyugat-Európa néhány legfontosabb államában idegengyűlölő, kirekesztő, elsősorban arabellenes, antimuzulmán kormányok vannak hatalmon, EU-állampolgár cigányoktól vesznek illegálisan ujjlenyomatot (tisztán etnikai, azaz rasszista alapon), a gazdag északolaszok nem hajlandók adóikból finanszírozni a szegény Dél (Mezzogiorno) infrastrukturális fejlesztéseit, a gazdag flamandok a szegény vallonoktól vonnák meg az adóikból származó költségvetési juttatásokat Belgiumban, hasonló törekvések színezik a (jómódú) katalán autonómia kiterjesztésére tett kísérleteket Spanyolországban, a „gazdasági nacionalizmus” (vagyis a meztelen önzés) szakítja szét (udvariasabban: „föderalizálja”) a nemzetállamokat.

A fokozódó gazdasági világválság mindezt még túl fogja hajtani az elképzelhető legrosszabb irányban. A kelet-közép-európai magyar kisebbségek védelme egyre nehezebb. Az európai demokratáknak, humanistáknak egyre hangosabban süvöltő viharban kell helytállniuk. Íme, a föladat. Íme, a kötelesség.

Tom Dart seriff: nem végzem el a kilakoltatásokat

Tom Dart egy Chicagói seriff, aki nemrég írt egy cikket, hogy többé nem végzi el azokat a kilakoltatásokat, amelyeket a bankok rendelnek meg a rendőrségtől. Ugyanis a bankok a legminimálisabb módon sem néznek utána annak, hogy ki lakik a lakásokban. Gyakran a bérlő fizeti a bérleti díjat, csak a lakástulajdonos nem fizeti a bank felé a részleteket. Ilyenkor a bank elvárja, hogy a rendőrék meglepetésszerűen kidobják a lakásból a minden díjat rendesen fizető bérlőt. Egyik napról a másikra.

"Wgy évig próbáltam elérni a bankiparban, a törvényhozásban, hogy hozzanak olyan törvényt, ami megköveteli, hogy a kilakoltasások előtt legalább tudják meg, hogy él-e a lakásban gyermek, mozgáskorlátozott, vagy idős ember, hogy legalább a szociális szolgáltatókkal össze tudjuk őket kötni. Ezeket a próbálkozásokat megfúrták a bankok lobbistái" - mondja Dart.

Amerikai progresszív sajtó a gazdasági válságról

Washington Post: Az amerikai kapitalizmus vége? A cikk kiemeli, hogy az amerikai gazdasági rendszer a saját alapjaival megy szembe, amikor részlegesen bankokat államosít. Ezzel, és általában elveszíti a szavahihetőségét. Évtizedek óta világszerte mindenki torkán próbálják lenyomni a privatizáció és kevesebb állam üzenetét. Most bankokat vesz meg a kormány. Paradigmaváltás.

Noam Chomsky kiemeli, hogy az állam efféle beavatkozása a legnagyobb cégek veszteségeinek társadalmasítása legfeljebb mértékét tekintve kivételes - egyébként szokványos gyakorlat. A 100 legnagyobb cég listáról legalább 20 az államnak köszönheti a létét, vagy túlélését. Úgy, mint nálunk az OTP -tenném hozzá.

A krach mint alibi?

Az a gyanúm, hogy a nemzetközi pénzügyi krachot alibiként használja fel a Gyurcsány, hogy "jó pillanatban" átnyomja a népszerűtlen intézkedéseit. Ez olyan, mint amikor szeptember 11 után egyes amerikai neokon politikusoknak egyből bevillant az iraki olaj megkaparintásának lehetősége. Kevés ember látja át igazán a történéseket, így a sötétben és fejvesztett állapotban megpróbálnak átnyomni mindent.

Seperc alatt átnyomják a "szocialista" párton, hogy befagyasztják a béreket! (9.pont).
Pedig azt még neoliberális irányból is lehet támadni: "Költségvetési pozíciót nem javít (inkább ront), mert adóbevételektől esik el a kormányzat. Leülteti a belső keresletet, vagyis inflációs és külső egyensúlyi szempontból talán kedvező, ám a gazdaságból teljesen kiveszhet a növekedés. Ortodox stabilizáció, nagy növekedési áldozattal". A szocik benyelik, mert "sürgősség, hurrá, egység, fogjunk össze" van.

A célt nem rejtegeti Ferenc: "nemzeti érdek a stratégiai együttműködés a liberálisokkal".

Nagyívű beszédek hangzanak el:
""Gondolják végig, hogy az-e a tét, hogy január 1-től növekszik-e a bér vagy júliustól, vagy munkahelyek tízezrei szűnnek meg" - mondta Gyurcsány

Az összefogás megteremtése érdekében Gyurcsány "nemzeti csúcs" összehívását kezdeményez

"Mit kell csinálni, ha jön a vihar? Csökkenteni kell a vitorlák felületét" - mondta Gyurcsány"

"Szekeres Imre szerint a világgazdasági válság majdnem olyan veszélyes helyzet, mintha tankokkal támadnák az országot, mert a támadás az egész életformánkat veszélyeztetheti.
"


Összességében gusztustalan. Nagyon nehéz politikai helyzet ez, ahol 1. az emberek többsége nem látja át, mi történik, 2. az emberek többsége nem hisz a kormánynak 3. válság van. A pusztán formális, megtépázott, legitimáció ilyenkor fájdalmasan kevés.


GYF 12 pontják sok helyen elemzik, de kevés helyen idézik. A vg.hu-n találtam meg:
1. Korlátlan garanciát biztosítanak a betéteseknek, ahogy azt a hét közepén Gyurcsány bejelentette. Az ehhez szükséges törvényt hétfőn a parlamentben a házszabálytól való eltéréssel azonnal megszavaztatja.
2. Bajnai 807 milliárd forintos - a kis- és közepes vállalkozásoknak szóló - csomagját tovább bővítik, s a forrásokat átalakítják hozzá.
3. Jogszabály módosításokkal javítani fogják a hitelintézetek vállalkozásoknak szóló hitelnyújtó-képességét, hogy megakadályozzák a bankok kockázatoktól való félelmeit és a bizalmatlanságot.
4. A forint elleni támadás miatt jogszabályokat hoznak annak érdekében, hogy a befektetési alapoknak és a nyugdíjpénztáraknak nagyobb érdekeltsége legyen állampapírokat vásárolni.
5. Az idei költségvetési teljesítésben a tervek szerint a 4 százalékos hiánycélt 3,4 százalékra csökkentik, amely a nyugdíjpénztári korrekcióval 2,9 százalékot jelentene. Ezzel a kormány már idén teljesítené a maaschtrichti kritériumok ezt illető feltételét.
6. A jövő évi gazdasági növekedésre óvatosabb becsléseket és terveket készítenek, hogy igazodjanak a nemzetközi elemzők által jósolt mértékhez.
7. A 2009-es költségvetésben a hiányt 3,2-ról 2,9 százalékosra módosítják, amely a nyugdíjpénztári korrekcióval 2,6 százalékos lenne.
8. A nagyobb bizonytalanság miatt elhalasztják az állami bevételcsökkenést előidéző adócsökkentési programot. Amennyiben szabad pénzek állnak majd rendelkezésre, jövőre visszatérnek rá.
9. A társadalmi partnerekkel a 2009-es bértárgyalásokon a reálbérek januártól júliusig tartó befagyasztását javasolják, ezért megértést kérnek a munkavállalóktól és a munkaadóktól.
10. A részvényárfolyamok esése miatt a kormány az Új Tulajdonosi Program bevezetésének a felfüggesztését tervezi.
11. Gyurcsány javasolja, hogy a közpénzügyi csomagot három héten belül egy csomagként fogadja el a parlament, amely kiterjedne a különböző alrendszerekre, illetve hozzáillesztenék a plafontörvényt, valamint a költségvetési tanács bevezetését is.
12. A Nemzeti Pénzügyi Felügyelet határ- és jogkörének kiterjesztését és megerősítését tervezik, így a garanciavállaló képessége is emelkedne. Brüsszelben ugyanakkor továbbra is kezdeményezik az egységes európai pénzügyi szabályozó hatóság létrehozását.

2008. október 9., csütörtök

NATO és Mo.

Sajnálatos, hogy Magyarországon jóformán nincs is vita a NATO-ról. Csatlós-mentalitás. Amikor Magyarország belép egy közösségbe, akkor ahelyett, hogy egyenrangú partnerként elkezdene belefolyni a döntésekbe, egyszerűen alárendeli magát az adott "klubnak".

A híradások a NATO kapcsán a legtöbbet a forgalomkorlátozással, esetleg a delegáltak vacsorájával foglalkoznak. Aztán van egy olyan cikksorozat, ami a nagy NATO dícséreteiről szól. Ilyen címek sorakoznak: dicsért minket a NATO-vezér, Magyarországról elismerően szólt a NATO főtitkára és a győztes: a NATO-nak nagyon tetszik ám, amit csinálunk. Fájdalmas. A Népszabadság mai interjújában egy kritikus kérdést sem tesznek fel a NATO-főtitkárnak. (ilyen nagy ember leült velük, és ezért nem akarnak tiszteltlennek tűnni?)

Kár. Kár, mert még azok között is, akik szerint valamiért nem kellene kilépni a NATO-ból legalább lehetne olyan vita, hogy mikor jó amit tesz a szövetség, és mikor rossz. Kanadában, Franciaországban nagy téma az afganisztáni háború. Az angol tábornok megnyerhetetlennek nevezte. Itthon alig van róla vita.

Mondjuk Szlankó Bálint újságíró szokott hosszabbat, mélyebbet írni, érdemes megnézni itt, vagy esetleg a mai Mancsban. Politikailag nem vagyunk valami közeli platformon, de a cikkek komolyak. Hét éve ő számolt be elég cinikusan a NATO ellenes demonstrációnkról az indexnek. Ha igazán kritikusat akarunk olvasni, akkor a United for Peace and Justice oldaláról érhetől el értékes források - angolul.

Minden esetre pénteken ötkor a Vörösmarty téren sajtótájékoztatunk a NATO ellen.

2008. október 7., kedd

A tarka után, NATO előtt



Vége a Tarka Magyar demonstrációnak. Fentebb az indexnek nyilatkozom róla. A demonstráció kiértékelése folyamatban van. A széles civil összefogás megteremtése nem volt könnyű, számos konfliktus feszítette a társaságot. Így például a miniszterelnök bejelentkezése, aki úgy látszik nem matekozta ki, hogy azért van tarka, mert nem jó a charta. A másik feszültségforrás, hogy a szervezők egy része behívta az in-kalt, hogy ők is biztosítsák a rendezvényt, ami a mi szempontunkból ellentétes a rendezvény eszmevilágával. Végül maradt az in-kal, mi ezért mégsem bontottunk koalíciót. Ebből viszont így nem lehet rendszer.

Pár nap múlva érkezik a NATO Budapestre. Az afganisztáni háború egy brit parancsnok szerint megnyerhetetlen, a világ közvéleményének a többsége szerint pedig a terrorellenes háború során a terroristák megerősödtek (BBC felmérés). Irakban pedig: háromszázmillió dollárt költ a Pentagon az elkövetkező három évben propagandára. A tévéreklámoktól a lapok véleménycikkeiig terjedő sajtóanyagokat azonban úgy kell elkészíteni, ne érződjék rajtuk, hogy az USA kormánya áll mögöttük - írja címoldalán a The Washington Post.