Szombaton a szakszervezetekkel

A közszolgálati dolgozókat képviselő szakszervezetek mindegyike részt vesz a kormány megszorításai ellen tartandó szombati demonstráción, a Parlament előtt - közölte Varga László, a 23 ágazati szakszervezetet tömörítő Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság vezetője.

A tüntetők a közszolgálati dolgozóktól megvont 13. havi illetmény miatt tiltakoznak majd, de követelik azt is, hogy legalább négy százalékkal növeljék a közalkalmazottak és köztisztviselők bértáblájának tételeit. E mellett a tömeges elbocsátások ellen is felemelik szavukat. - http://www.netriport.hu/.

Ha a közszféra dolgozóitól elveszik a 13. havi illetményt, ezzel nettó fizetéscsökkenést kell elszenvedniük. A 13. havi bér nem jutalom, hanem a rendes bérezés része. Ezzel az a pedagógus is szegényedhet, aki 100 ezer forint alatti bért visz haza. Nem engedhetjük, hogy a Bokrosféle radikálisan antiszociális politikusok a gazdasági válságra való hivatkozással, a pánikhangulatot kihasználva minden titkos álmukat megvalósítsák, miközben a kormány azon agyal, hogy hogyan tukmálhat rá mégis 600 milliárd forintot a bankokra, akik egyszer már elutasították azt, és miközben még sima piacista érvelés is szól a fizetések reálértékének megőrzése mellett: a fizetések csökkentése ugyanis kereslet-csökkenéshez, és mélyülő recesszióhoz vezet.

A szakszervezetek "pürhoszi vesztesége"

Tegnap közzétett az Alkotmánybíróság (AB) egy döntést, amely látszólag hátrányos a szakszervezetekre nézve. Az AB lényegében azt mondta ki, hogy jogellenesek azok a jogszabályok, amelyek a szakszervezeteknek egyetértési jogot adnak bizonyos jogszabályok meghozatalakor, így például a minimálbér megállapításakor. Az egyetértési jog azt jelenti, hogy egyfajta vétójoguk van a jogszabályok meghozatalánál. Ez az AB szerint egyfajta történyhozási jogkör, márpedig:

"Az Alkotmány nem ad arra felhatalmazást, hogy a benne felsorolt szerveken kívül mások is jogszabályt (mindenkire nézve kötelező normákat) alkossanak. Emiatt a két törvényben szabályozott egyetértési jog az Alkotmánynak az egyes jogszabályok megalkotására vonatkozó szabályaival és a jogállamisággal is ellentétes.

Úgy tűnik tehát, hogy a szakszervezetek ezzel veszítettek: már nem kötelező figyelembevenni azt, amit mondanak. Másrészt viszont nyerhetnek is vele. Kikerülhetnek abból e megalázó, érdekképviseletekre elméletileg és elvileg nem jellemző helyzetre, hogy például a minimálbér mindenkori mértékéért a felelősség részben rájuk hárul. Ezáltal egy puffert képeznek a kormány felé: a kormány mutogathat az Országos Erdekegyeztető Tanácsra (kormány-munkáltatók-szakszervezetek), hogy ők ezt közösen hozták.

Most helyreállhat az a rend, ahol a szakszervezetek harcolnak a magasabb bérért, a döntési felelősség pedig a kormányt terheli - mert valóban ők rendelkeznek rendes népi felhatalmazással, olyan, amilyen (akkor is, ha az közvetett, hisz a nép parlamentet választ, a parlament kormányfőt, a kormányfő pedig kormánytagokat). legyünk optimisták, és reméljünk harcosabb szakszervezeteket, akiknek nem az a dolguk, hogy a kormánnyal együtt osztogassanak és szorozzanak és mindent figyelembe vegyenek, hanem az, hogy azt kiharcolják, ami a munkavállalónak, a munkásnak a legjobb. Szükség van ilyen szervezetekre, pláne akkor, amikor a másik fél, a tőke ilyen ultrahatékonyan érvényesíti az érdekeit.

Mindezt egy szakszervezeti szaki barátom magyarázta el.