Minden figyelmet a valutaalapra!

Az IMF, azaz a nemzetkozi valutaalap minden idők egyik legnagyobb segélyét adja az országnak. Hogy mit kérnek cserébe? Jelenleg még nem tudjuk.

Dominique Strauss-Kahn az IMF washingtoni székhelyén, helyi idő szerint vasárnap nyilvánosságra hozott közleményében tudatta: a valutaalap - szorosan egyeztetve az Európai Unióval - átfogó megállapodásra jutott Magyarországgal olyan lépések egész soráról, amelyek erősítik a magyar gazdaság rövid távú stabilitását, és javítják hosszú távú növekedési potenciálját. A program biztosítani fogja a költségvetés fenntarthatóságát, és erősíteni fogja a pénzügyi szektort. Az IMF-vezető hozzátette, hogy az említett lépések támogatása érdekében a következő napokban - a program végleges formába öntése után - jelentős pénzügyi csomagot jelentenek be Magyarország javára.

Vesd össze:

(2oo4-ből) A Nobel-díjas közgazdász, Joseph E. Stiglitz tavaly magyar fordításban A globalizáció és visszásságai címmel megjelent könyvének főbb gondolatait foglalta össze budapesti előadásában... A professzor nem is annyira a globalizáció folyamatát, hanem a szerkezetét kritizálta.

A nemzetközi intézmények – és legfőképpen a Stiglitz által támadott Nemzetközi Valutaalap (IMF) – a globalizáció bűvszava mögé bújva igen egyszerű és a fejlődő országokban már elvetett közgazdasági elméletek alapján legtöbbször hibásan várják el a fejlődő országoktól, hogy építsék le vámjaikat, liberalizálják tőkepiacaikat, és mindenekelőtt privatizációval tegyék hozzáférhetővé a külföldi tőke számára az ország gazdaságát. A nemzetközi szervezeteknek nemcsak közgazdasági szűklátókörűségük róható fel – nem veszik figyelembe, hogy a piacok nem tökéletesek, ugyanúgy, ahogy nem racionálisan döntenek a gazdaság szereplői teljes informáltság alapján –, de mostani felépítésükkel a demokrácia eszméjén is csorbát ejtenek. A szervezetek vezetői politikai, hatalmi játszmák során kerülnek kiválasztásra, a világ népességének csak elenyészően kis részét képviselik, miközben a fejlett világ iparosainak gazdasági lobbija rendkívüli hatást képes kifejteni rájuk.

Mindent figyelmet a valutaalapra!

Strabag, ha veszel a blogomon reklámot, leveszem ezt az írást, jó?

Nem vicces, két éve reklámokkal folytotta el jobboldali médiumokban a kritikát a Strabag. Most ismét kitört a Strabag-botrány. A Strabag egy olyan cég, amely rengeteg állami megrendelést kap, néha megbírságolják kartellezésért, és olyan kétévente kitör a botrány, hogy finanszírozzák a pártokat. Most állítólag dokumentumok is rendelkezésre állnak. És ha mindez nem elég beszédes, akkor íme a végső bizonyíték, a Heti Válasz publicistájának tollából: "És Szijjártó Péter mit mond rá? Ugyanazt, amit Nyakó István MSZP-szóvivő. Hogy az osztrák belpolitikába nem dolguk beavatkozni. Ennyi. Ugyanaz a cinizmus, mint az ügyészségé 2006-ban, amikor az ügy először kipattant. Akkor Belovics Ervin legfőbbügyész-helyettes azt közölte: a pártfinanszírozás kérdése az ÁSZ-ra tartozik, úgyhogy az ügyészség nem foglalkozik vele." Méghogy osztrák belpolitika. Jó, hogy az MSZP és a Fidesz és a Strabag nem szerveznek közös demonstrációt az osztrák nagykövetség előtt, az aljas rágalmak miatt. Érdekes lesz figyelni ezt az ügyet.

Azonban!

Tamás Gáspár Miklósnak nagyon igaza volt 2004-ben, amikor a Korrupció és forradalmi politika című cikkében kifejtette:
"A korrupcióról, különösen a nagy vagyonok eredetéről folytatott részben jóhiszemű, részben manipulált vita a rendszer megerősítését szolgálja, a polgári állam ingatag legitimitását hivatott aládúcolni.Hogyan? Egyszerűen úgy, hogy a korrupciót kivételnek, anomáliának tünteti föl. Ha van (és üldöztetik) csalárd vagyonszerzés, akkor - állítják a polgári közvélemény irányítói - az összes többi vagyonra formált jogcím elismerhető. Ha a meggazdagodás bizonyos alakzatai elítélendők, akkor a többiek bizonyára dicséretesek vagy kifogástalanok."

Aki a cikket végig elolvassa, eljut a csattanóig: "mi egy bank kirablása egy bank alapításához képest?". Lehet, hogy azok, akik azt szajkózzák, hogy munka nélkül ne kapjon senki segélyt, ilyen alapon a zászlójukra tűzhetnék, hogy munka nélkül - így pl. a spekuláció és az uzsora révén - ne járjon profit se.