Szalai Erzsébet interjúja a világválságról

Továbbra is keresem és gyűjtöm azokat a megnyilvánulásokat, ahol alternatív szemszögből elemzik a világgazdasági válságot. Ma jelent meg az FN.hu-n egy kedves barátom, Szalai Erzsébet interjúja.

Szalai szerint „A válság mögött a túltermelés – kapacitásfelesleg – áll, azaz kereslethiány, amit a spekulációs pénzek eddig elfedtek.Ezeknek a pénzeknek a nagy része most megsemmisült. Tarthatatlanná vált az is, hogy a világban olyan jövedelemkülönbségek jöttek létre, amelyeket nem indokoltak a termelékenység különbségei.“

A jövővel kapcsolatban a következőket mondta Szalai „több negatív és egy pozitív forgatókönyvet látok. A világgazdaságnak mindig szüksége volt egy-két húzóágazatra, az utóbbi időben ezek az informatika és az autóipar voltak. A válság után, a recesszió után ilyen húzóágazat lehet a hadiipar, ami igen nagy veszélyt hordoz... A pozitív forgatókönyv szerint a zöldipar lenne a válság utáni világgazdaság vezető, húzó ágazata. Ehhez kapcsolódóan vegyes tulajdonú gazdaságok jönnének létre, amelyekben a magántulajdon mellett az állami és különböző más közösségi tulajdonformák is hangsúlyos szerepet kapnának. A zöldipart ugyanis döntő módon csak állami vagy más közösségi módon lehet finanszírozni és főként fenntartani.“ Itt tehát Szalai Erzsébet hasonló javaslatot tesz, mint Susan George (erről korábban írtam).

Szalai figyelmeztet a keresletösztönző megoldás elégtelenségére: „nálunk nem megoldás az sem, ha a gazdaságpolitika keresletösztönző politikába fog, hiszen a belső piacunk a gazdaság szinte teljes kinyitása következtében igen szűk, ezért a megnövekedett kereslet döntően csupán az importot növelné. Mivel azonban exportlehetőségeink a recesszió következtében szűkülnek, ez a növekedés csak tovább növelné országunk külső eladósodását, és ezáltal sebezhetőségét.“ Helyette jobb javaslata van: „a fajlagosan sok munkaerőt foglalkoztató kis- és középvállalkozások tevékenységének tervezett serkentése, munkaerő-megtartó képességük biztosítása jó eszköznek tűnik, ugyanakkor döntően csupán rövid távú válságkezelés.“
A teljes interjú itt olvasható.